Baracs
Baracs község a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megye déli szegletében, a Dunaújvárosi járásban található. Két településrészből áll a község, a kisebb lélekszámú Templomosból, és a falu központi részét képező, sűrűbben lakott Apátszállásból. Apátszállás és Templomos külön-külön irányítószámmal rendelkezik, míg Templomosé a 2426, addig Apátszállásé a 2427-es postai irányítószám. A település Dunaújvárostól 5 km-re délnyugatra található, Fejér megye délkeleti csücskében, a mezőföldi kistérség déli részén. Megközelíthető a 6-os számú főútról Budapest és Dunaföldvár felől, illetve az M6-os és M8-as autópályákról.
A település neve az oklevelekben 1276-ban bukkan fel először, ekkor Boroch alakban írják.A település Apátszállás nevű részén egy Árpád-korból származó temetőt és a mellette lévő templom romjait is feltártak. 1850 táján e romok köveiből épült fel a falu mai temploma is. Feltehetően erről a Baracsról származott az a Baracs nemzetség, amelynek tagja az a jómódú Barlcus volt, akinek felesége, Gyung, Myske comes (ispán) leánya 1276-ban vámosi Veszprém vm) hozományából végrendelkezett. Ugyancsak feltevésszerűen helyezhető ide az udvarnok származású Jajab lakhelye, akit IV. László király 1281-ben a nemesek közé emelt a baracsi előhegyen levő szőlőivel. Paksy család birtoka volt Baracs területe a 18. században. Korniss Károly Baracson született, 1848/49-es szabadságharcban főhadnagyként szolgált. Baracs a 20. század elején több tanyából és pusztából szerveződött önálló faluvá. Széchenyi Antalné birtokát a XX. század első felében felosztották. 1926-tól 1928-ig Apátszálláson 3 harangos templom épült meg. Az 1940-es évektől betelepítéseket végeztek, hogy egy önálló települést hozzanak létre. Ekkor rengeteg sokgyermekes, földműves család költözött a faluba, hogy új életet kezdjen. Ehhez házat és több, kisebb parcellát is kaptak segítségül a községtől, a magyar államtól, azon belül a Földművelésügyi Minisztériumtól. (1943 szeptemberében különvonat hozta ide, a ciszterci rend előszállási birtokára, a mai Apátszállásra a Borsod- és Heves megyéből származó telepescsaládok első csoportjait.) A második világháború után Tsz munkaközösségekben folytatták a termelést az emberek. A baracsi Béke Mg. Tsz.-ből jött létre az AGROBARACS. 1650 hektár szántóföld, 170 hektár rét, 90 hektár erdő áll rendelkezésére az Rt-nek. Sertés és szarvasmarha tenyésztéssel is foglalkoznak. 1954-től megnyílt Baracs község óvodája. Széchenyi Zsigmond Általános Iskola és Művészeti Alapiskolában néptánc, zene, rajz tantárgyak adják az alapiskola irányvonalát. A Baracsi Könyvtár 90 négyzetméteres alapterületű.
1992-ben alapították meg a Baracsi Sportegyesületet, 3 felnőtt, egy ifjúsági címet gyűjtöttek be, bejutottak már megyei osztályba is. Helyi sajtójuk a Baracsi Szó, egy független havilap. Hogy az 1998 óta az idősek napközi otthonában üzemelő Baracs Község Önkormányzata Gyermekjóléti Szolgáltatása bármiféle eredményt is tudott volna produkálni azt semmilyen Adat nem támasztja alá.
2002-ben alakult meg az AGROBARACS Mezőgazdasági Rt., ami a közösség legnagyobb személyi foglalkoztatója. A község legnagyobb ipari vállalkozása a BEHÁN Acélszerkezeti Kft., amely 120 főt foglalkoztat. Az 50-es években kialakult Dunaújváros és ipara jelentős vonzerővel bír a lakosság körében. A Dunai Vasmű és a Papírgyár megépülése sok munkahelyet adott a település lakosságának. Az elmúlt évtizedekben új utcák nyíltak, portalanított utak, kulturális- és szociális intézmények létesültek. A település határában, közvetlenül a 6-os számú főút mellett halászcsárda és sportrepülőtér várja vendégeit.
A Baracs SE (férfi-és női szakosztály egyaránt) a megyei labdarúgó bajnokság I. osztályában szerepel, valamint a
Széchenyi Zsigmond Általános Iskola
tornászai, atlétái és kézilabdás játékosai is szép eredményeket értek már el mind megyei, mind országos szinten.
Nevezetességek
- A Templomoson épített Boldogságos Szűz Mária nevű római katolikus templom és Korniss Károly, valamint Farkas István sírja a templomosi falurész temetőjében
- Baracs-kisapostagi reptér
- Baracsi halászcsárda, és az azt övező Duna-part
- halastó
- a Szitányi-kastély romjai a Baracsi Lovardánál
- a Baracs-Dunaújvárosi Szabadidőpark
- Kerékpárút és az ahhoz tartozó hidak a patak fölött
- a Magyarok Nagyasszonya (római katolikus) templom Apátszálláson
- Bartók Béla Baracson gyűjtötte a ,,Béreslegény, jól megrakd a szekered..." című híres népdalt 1906-ban
- a Mária-park, területén a Baracs vezér mellszoborral
- a Baracsi Lovas Sportegyesület
- a Fehér Akác Vendéglő
- Rádió Szokol
Civil élet
- Baracsi Horgászegyesület
- nyugdíjas klubok
- Barátság Nyugdíjas Egyesület: az apátszállási időseket fogja össze közösséggé (az egyesület vegyes népdalkórusa és versmondói több megyei és országos versenyen is kiemelkedő sikereket értek már el)
- Naplemente Nyugdíjas Klub: a templomosi nyugdíjaskorúak számára nyújt szabadidős elfoglaltságot
- Erdélyi Baráti Kör
- Francia Baráti Kör
- Annamatia Templomosért Baráti Kör
- Baracsért Közalapítvány
- Családokért Önkormányzati Társulás
- Baracsi Média Egyesület
- Baracsi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
- Baracs Polgárőr Egyesület
Baracson minden év május elsején megrendezik az ún. Civil Napot, ahol a község számos civil szervezete zeneszó mellett bográcsban ételeket készít, palacsintát és lángost süt, a helyi boltok pedig szponzorként szintén részt vesznek az eseményen, fagylaltok és különböző italok árusításával. A rendezvényt rendkívül változatos programok és csapatversenyek színesítik (élő zene, kamionhúzó-verseny, sörivó verseny, homokfoci stb.).
További községi szintű, évente megtartott, fontosabb összejövetelek:
- Halászléfőző verseny
- Baracs-Kisapostag Repülősnap
- Szemétszedés (önkéntes alapon)
- Szüreti felvonulás- és bál
- Falukarácsony
Baracs Község Önkormányzata
2427 Baracs, Táncsics utca 27.
Telefon: 25/521-010
25/521-011
E-mail: phbaracs@vnet.hu
Web: www.baracs.hu
Polgármester: Várai Róbert
Jegyző: Dr. Horváth Zsolt