Válasszon a menüből

Besnyő

Besnyő
Az 1950-ben alapított Besnyő község 133 m tengerszint feletti magasságban fekszik, többutcás, szalagtelkes kialakítású. Belterülete 249 hektár. Régészeti leletek tanúsága szerint a legrégebbi korokban is éltek emberek e területen, a Váli-völgyben, az ún. Pusztaszabolcsi-süllyedék északkeleti peremén. Itt feltárt bronzkori, római kori és az államalapítás korából származó leleteket is őriznek a múzeumok. Besnyő község neve a besenyő népnévből keletkezett, ami utalás a település besenyő alapítóira. A név írásban egy 1405-ös oklevélen tűnik fel először, Besenew alakban. A későbbi századokban Ercsi környékén több hasonló nevű helységről tudunk: Alsóbesnyő, Felsőbesnyő, valamint a két Kisbesnyő. Az utóbbiak közül az egyiket Középbesnyőnek is nevezték, melynek nevét Sinatelepre változtatták, a másikat pedig Sörkevárral együtt, felváltva használták. A mai Besnyő azonban egyik történeti eredetű településhez sem, hanem Göböljárás majorhoz kapcsolódik, amit 1945 után a Mátra északi lábánál fekvő Bodony község volt summásai, mint telepesek vettek birtokba s a település a puszták romjain,1950-ben lett önálló községgé. De ne szaladjunk ennyire előre az időben, gondolatban ugorjunk vissza a XVII. századba!
 
Egy 1644-es feljegyzésben is szerepel Besnyő neve, a terület a Dombay család földesúri birtoka volt. Dombay Pál halála után Aggszentpéter és Újfalu aliter Bessenyő - mint elhagyott puszták - a koronára szálltak. III. Ferdinánd 1650-ben a területet Szapáry Péternek adományozta, hűséges szolgálataiért. Az új birtokosok 1676-ban megtiltották a kaszálók és a rétek használatát. Az 1689-es összeírás szerint Besnyő lakatlan, majd a Paksy családé lett. I. Lipót 1702-es rendeletével került vissza a leányági örökösökhöz. II. József alatt Besnyőn 31 házat és 84 családot írnak össze.
 
Besnyő lakossága a XIX. század végén 749 fő volt. A XX. század fordulóján a terület a gróf Wimpffen család birtokát képezte, a 24 ezer holdas ercsi uradalom részeként, földesura gróf Wimpffen Siegfried Simon Ferenc volt. A község helyén volt pusztákon 250 család élte a gazdasági cselédek nehéz, kilátástalan, egyhangú és szürke életét. A Wimpffen uradalom gazdálkodását általános hanyatlás jellemezte s a család kénytelen volt egyes birtokrészeket bérbe adni, később elidegeníteni. 1922-ben Felsőbesnyő Grünwald és Schiffer bérgazdasága lett. A Fejér megyei Cukorgyár Rt. Ercsi Cukorgyára 1934-ben megvásárolta a jelenlegi Besnyő területén volt 1592 holdas göböljárási gazdaságot, ahol gabonaféléken kívül nagyobb területen termesztettek cukorrépát és kísérleti táblán cukorrépamagot. A cukorrépa termelése akkoriban erősen munkaigényes volt. Ehhez és az aratási-cséplési munkákhoz idénymunkásokat, summásokat szerződtettek. A Heves megyei Bodony községből sokan kényszerültek summásnak menni, és megfordultak Göböljáráson is. Ők a II. világháború utáni földosztás során szerettek volna ide áttelepülni, mert a falujukban nem jutott nekik föld. A Földigénylő Bizottság előtt elmondták a kérésüket és kedvező eredménnyel jártak. Százhatvan család települt át Besnyőre Bodonyból, később további 50 család Rákoscsabáról.
 
Az új telepes község helyét az Iváncsa-ferencmajori vasútállomástól mintegy 1,5 kilométerre, a szeszgyár és Göböljárás puszta által határolt területen jelölték ki. Összesen 900 házhelyet is kialakítottak. 1946-48 között a nagy házépítési akcióban 90 lakóház épült, így sikerült nagy számban megszüntetni a sivár, egészségtelen cselédházi lakásokat. 1960 után sorra épültek a korszerű, nagyméretű, fürdőszobás családi házak, folyamatosan fejlődött ki az intézményi struktúra és vált egyre szebbé, egyre élhetőbbé e csendes falu.
 
BESNYŐ JELENE
 
Intézményeink megfelelő működtetése mellett Önkormányzatunk a pályázati források segítségével folyamatosan fejleszti és szépíti a települést, gondoskodik az itt élőket szolgáló intézmények, infrastruktúra fejlesztéséről, hogy a besnyőiek otthonuknak érezzék a községet, az idelátogatók pedig megtapasztalják, hogy a falunak az önkormányzat jó gazdája. Büszkék vagyunk tiroli stílusban épült katolikus templomunkra, árnyat adó ligetünkre és a hagyományainkat tárgyi eszközök formájában is bemutató Helytörténeti Gyűjteményre. Óvodánkban a gyerekeket szeretetteljes légkörben neveljük, korszerűen felszerelt iskolánkban néptánc oktatás is folyik. Faluházunk, szabadtéri színpadunk és sportpályánk nyitva áll művészeti csoportjaink és civil szervezeteink, intézményeink rendezvényei előtt. Büszkék vagyunk az itt alkotó festőkre, a többszörös aranyérmes és Arany Páva díjas Besnyői Népdalkörre, fiatal tehetségeinkre, csengő hangú népdalénekeseinkre, valamint a Szironta Csengettyű- és Citerazenekarra.

Szeretettel várjuk Önt itt Besnyőn, a Velencei-tó és a Duna közötti kies tájon. Jöjjön el hozzánk, élvezze a csendes vidéki élet nyugalmát!
 
 

Besnyő Község Önkormányzata
2456 Besnyő, Fő utca 35.
Telefon: 25/505-050, 25/222-150
Fax: 25/505-055
E-mail: jegyzo@besnyo.hu
Web: www.besnyo.hu
Polgármester: Fejes Zsuzsanna 
Kirendeltség vezető: Dr. Bugyi Katalin

Elnöki köszöntő

Örömmel köszöntöm a Mezőföldi Híd Akciócsoport virtuális kirakatában. Jó böngészést és kellemes találkozásokat kívánok!

Márok Csaba
Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület elnöke ...tovább

Eseménynaptár

<   2019. december    >
H K Sz Cs P Sz V






1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31