Főoldal Oldaltérkép Elérhetőségek
Települések bemutatása > Rácalmás

Rácalmás

Rácalmás nagyközség a Duna jobb partján, Budapesttől mintegy 61 kilométerre délre, Dunaújvárostól tíz kilométerre északra található, a 6-os főút mellett. A mai Rácalmás területe már az őskorban is lakott hely volt. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a neolitikum és a bronzkor embere is megtelepedett a Duna fölé magasodó löszparton. De megfordultak itt kelták, avarok, longobárdok és hunok is. A honfoglalás után magyar törzsek szálláshelye volt. Az első, a községre utaló írásos feljegyzés 1025-ből származik, egy királyi adománylevél említi Szigetfő néven. (E település nevét őrzi a Szigetfő utca.)


1329-ben már Almás néven említik (az Almási család birtoka volt). A XVI.-XVII. században egyre több, a törökök elől menekülő szerb (rác) család telepedik le a környéken, innen ered a Rácalmás név is. Almás, Tikos és Szigetfa településeket a török kiűzése után, 1696-ban "egyesítik" Rácz Almás néven. A falu a XVIII. század elejétől a Jankovich család birtoka, s 1830-ban már a 2248 lakos túlnyomó része magyar. Az 1860-as összeíráskor már 3317 lakost vesznek nyilvántartásba. Fejér vármegye 1869-ben megjelent gazdasági statisztikája szerint 3323-an éltek a településen, a község területe pedig 16 426 kataszteri hold volt. 1876-ban a község járási székhely lett, s ez a fejlődésben is megmutatkozott. Megkezdődött a falu villamosítása, utak építése, artézi kutak fúrása. 1880-ban önálló postát, 1896-ban pedig vasútállomást kapott a település. A közigazgatás átszervezése során, 1899-ben megszűnik a Rácalmási járás, a községet az Adonyi járáshoz csatolják, de ez nem okozott különösebb visszaesést a község életében. Virágzott a mezőgazdaság, kereskedelem, dunai vízimalmok őrölték a környék gabonáját, s a halászoknak is megélhetést biztosított a folyam.


Az I. világháború 800 rácalmási katonája közül 131-en nem tértek vissza, 54 hadiözvegy és 77 hadiárva maradt utánuk. A két világháború közt egyre több budapesti polgár fedezet fel a kiváló természeti adottságokkal rendelkező települést, sorra épültek a nyaralók Rácalmáson és akkor még a községhez tartozó Kulcson, amelynek hajóállomása volt. (1805-ig Rácalmáson, a Nagysziget csücskénél volt a hajóállomás, de mivel a község nem fizettet hozzájárulást, a kikötőt áthelyezték Kulcsra.) Nyaranta élénk társadalmi élet zajlott a fővárosi középpolgárság - írók, művészek, tanárok - nyaralóiban és így a községben is. Ennek vetett végett a II. világháború, amely közvetlenül 1944 őszén érte el Rácalmást, a község 1944 novemberétől 1945 februárjáig a közvetlen frontvonalban volt, többször cserélt gazdát. A világháborút követően 1950-től változott nagyot a település élete. Ekkor kezdték építeni Dunapentele -- Sztálinvárost, a mai Dunaújvárost. Eleinte az építők "szállták meg a községet, ideiglenesen itt szállásolták el egy részüket. Majd a már megépült ipari centrum "szívta el" a munkaerőt.


Ez a folyamat az 1980-as évek végén, a '90-es évek elején fordult meg: egyre többen költöztek-költöznek ki a városból a községbe, nem utolsó sorban a jó levegő, a kulturált környezet és a kiváló infrastruktúra miatt. (Némi túlzással Dunaújváros Rózsadombjának nevezik a községet.) A rendszerváltozás hatalmas fejlődést hozott a község életében. Az addig stagnáló település rohamléptekkel kezdett fejlődni. Mára csaknem száz százalékos a csatornázás, a vezetékes ivóvízellátás, a mobiltelefonok térhódításával ugyan csökkent a jelentősége, de vezetékes telefonhálózatot tekintve a megye egyik legjobban ellátott települése. Megvalósításra került a széles sávú Internet hálózat és a kábeltelevízió-hálózat kiépítése. Nemrég fejeződöttbe az egykori Teleszki-kúria felújítása, itt a községi könyvtár és művelődési ház kapott helyet, és a község új büszkeségének lehet mondani, a hosszas küzdelem után "visszaszerzett" Jankovich-kastélyt, melynek a felújítása megtörtént.


Az épület klasszikus értékeit megőrizve korszerű konferencia- és idegenforgalmi központ funkciót kapott, s ehhez jelentős kormányzati és EU-s pályázati pénzeket nyert el az önkormányzat. A konferenciaközpont működik és egyre népszerűbb országos viszonylatban is. A Jankovich kúriához tartozó volt gazdasági épületek felújításával egy ökoturisztikai bázis jött létre, mely a kistérségben egyedüli értéket képvisel. Az ökoturisztikai bázishoz tartozik, egy 3,7 km hosszú kerékpárút, a Nagysziget természetvédelmi területen kialakításra került tanösvény, egy 50 férőhelyes csónakkikötő, és a természeti értékeket bemutató 2 db kiállító terem, gasztronómiai terem és kézműves ház. 



© 2017. Mezofoldihid.hu Minden jog fenntartva!
Honlapkészítés: Liw Webstudio